Sajnálom, hogy egész héten nem voltam! Elnézést mindenkitől! Azoktól, akik a blogomat olvassák, illetve a facebook ismerőseimtől is! Elég rossz hetem volt ...
Először is egész héten nagyon beteg voltam ... folyamatosan szaggatott a fejem, a tetjébe a kontaktlencsémmel is gondok voltam és ezért még a gyomrom se volt oké, ugyanis szédültem mint az állat! ... plusz persze még dolgozatokat is írtunk, feleltünk, stresszeltem ...
Pénteken matekból írtam, elég rosszul sikerült volna, ha nem jön a felmentősereg és most nagyon hálás vagyok! :) 4 év után az első segítség, ami nagyon jól esett! :) szóval köszönöm! ♥ ^-^
Csak este tudtam meg a földrengést és a cunamit, ami végigsöpört Japánon! Éppen a szemorvosnál várakoztam, mikor anyu mondta, hogy mi történt ... rögtön felmentem a telómról a netre, információk után kutattam ... borzalmas, ami történt! :( rengeteg videót és képet láttam. egyszerűen nem hittem a szememnek ... a házak és az autók úgy úsztak a vízben, mintha apró kis porszemek lettek volna ... egész este imádkoztam Japánért! sok csoportba meghívtak facebook-on, ma este gyertyát is gyújtok
... de az a legnagyobb baj, lehet, hogy az én hibám, nem vagyok elég okos, de én ezt nem bírom felfogni ... olyan hihetetlen az egész ... nem is tudok írni többet róla, mert még mindig a döbbenet kerülget!
Szombat éjjel Japánnal álmodtam, azt hiszem egy ház tetején álltam és néztem magasról a cunami pusztítását ... más képekre nem emlékszek, csak az alatta lévő zenére ... olyan valóságos volt a dal! mintha fülhallgatóval hallgattam volna! miután felébredtem nem emlékeztem rá, de vasárnap dél körül eszembe jutott minden! felkaptam hát a gitáromat, és megtaláltam a dalt, amit hallottam! szinte 5 perc alatt megvolt az egész! gyorsan bekapcsoltam a gépet és lekottáztam.
Még nem fordult elő velem ilyen, szóval nagyon meg voltam lepődve! azt eddig is tudtam, hogy nem vagyok érzelmes ember, mindent a zenével oldok meg ... nem tudok sírni, sokszor nem tudok szívből nevetni ... ha érzek vmit, akkor lejátszom, lekottázom, elzenélem ... sztem ezért nem szeretnek sokan ... magamba zárok mindent ... és ezáltal azt hiszik, hogy magamba is fordultam, ami természetesen nem igaz ... nem teljesen úgy fejezem ki az érzéseimet, mint mások ... ha egyik barátnőmmel mondjuk szakít a pasija, sajnos nem biztos, hogy oda tudok menni hozzá, és megölelni ... ilyenkor mindig vmilyen dallam jut eszembe, amit jó lenne, ha oda tudnám adni, akinek kell ... de mivel valószínű, hogy ő nem úgy gondolkodik, ahogy én ... nem biztos, hogy örül így ennek ... valljuk be ... nem mindenkit érdekel a zene ... ez van ... talán azért lesz, aki megért engem! :)
És íme a dal, amit írtam :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése